Үнді діндері, кейде Дхармалық діндер немесе үнділік діндер, Үндістан түбегінде пайда болған діндердің жалпы атауы. Бұл діндер қатарына буддизм, индуизим, джайнизм мен сикхизм кіреді. Тарихи тұрғыдан бұл діндер Үндістан тарихына байланысты болғанымен, таралу аймағы мен дамуы тек осы аймақпен шектелмейді.
Діннің Үндістан түбегінде таралуының алғашқы дәлелдері мезолит дәуіріндегі тасқа қашалып салынған суреттерде көрініс тапқан. Инд алабы өркениетіне жататын Хараппа адамдардың қалалық мәдениеті ведалық діннен бұрын басталған.
Үнді діндерінің жазбаша тарихы ведалық дін тарихынан басталады. Бұл дінді алғаш үнді-арилық адамдар ұстанған. Кейін бұл практикалар жинақталып, ведаларға, кейін дравидтік бастауы бар агамаларда жүйеленді. Осы мәтіндердің құрастырылған, қысқартылған және түсіндірмелері пайда болған кезеңді Ведалық кезең деп атайды. Ведалық кезең б.з.б 1750-500 жж. аралығында болған. Ведалардың философиялық бөліктері упанишадтарда сипатталған.
(б.з.б. 200 – б.з. 500) мен ерте ортағасыр кезеңі (б.з. 500–1100) хиндуизмнің жаңа конфигурацияларын, әсіерсе бхакти мен , , , мен секілді кішірек консервативті топтарды өмірге алып келді.
Ерте исламдық кезеңде (б.з. 1100–1500) де жаңа қозғалыстар пайда болды. Олардың қатарында сикхизмді атап өтуге болады.
Сикхизм (XV ғасыр)

Сикхизм XV ғасырда Дели сұлтандығындағы Пунджабта (қазіргі Үндістан мен Пәкістан) және одан кейінгі тоғыз гурудың ілімінен бастау алады. Сикхизмдегі негізгі ұғым — сену. Ол өз кезегінде (бір құдай) қасиетті символы арқылы көрініс табады. Сикхизмнің дәстүрлері мен ілімдері Пунджаб тарихы, қоғамы мен мәдениетімен тіке байланысты. Сикхизм сенушілерін сикхтер (тәлімгер) деп атайды. Әлем бойынша сикхтердің саны 27 миллион адамды құрайды.
Дереккөздер
- Vir Sanghvi. Rude Travel: Down The Sages.
- Michaels, 2004, p. 33
- Max Muller, The Upanishads, Part 1, Oxford University Press, page LXXXVI footnote 1
Дереккөз қатесі: "web" деп аталған дереккөз тобында <ref>
тегі бар, бірақ тиісті <references group="web"/>
тегі табылмады, немесе </ref>
жабу тегін қажет етеді
Автор: www.NiNa.Az
Жарияланған күні:
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, seks, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, порно, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, +18, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер, xxx, sex
Үndi dinderi kejde Dharmalyk dinder nemese үndilik dinder Үndistan tүbeginde pajda bolgan dinderdin zhalpy atauy Bul dinder kataryna buddizm induizim dzhajnizm men sikhizm kiredi Tarihi turgydan bul dinder Үndistan tarihyna bajlanysty bolganymen taralu ajmagy men damuy tek osy ajmakpen shektelmejdi Dinnin Үndistan tүbeginde taraluynyn algashky dәlelderi mezolit dәuirindegi taska kashalyp salyngan suretterde korinis tapkan Ind alaby orkenietine zhatatyn Harappa adamdardyn kalalyk mәdenieti vedalyk dinnen buryn bastalgan Үndi dinderinin zhazbasha tarihy vedalyk din tarihynan bastalady Bul dindi algash үndi arilyk adamdar ustangan Kejin bul praktikalar zhinaktalyp vedalarga kejin dravidtik bastauy bar agamalarda zhүjelendi Osy mәtinderdin kurastyrylgan kyskartylgan zhәne tүsindirmeleri pajda bolgan kezendi Vedalyk kezen dep atajdy Vedalyk kezen b z b 1750 500 zhzh aralygynda bolgan Vedalardyn filosofiyalyk bolikteri upanishadtarda sipattalgan b z b 200 b z 500 men erte ortagasyr kezeni b z 500 1100 hinduizmnin zhana konfiguraciyalaryn әsierse bhakti men men sekildi kishirek konservativti toptardy omirge alyp keldi Erte islamdyk kezende b z 1100 1500 de zhana kozgalystar pajda boldy Olardyn katarynda sikhizmdi atap otuge bolady Sikhizm XV gasyr Tolyk makalasy Sikhizm Altyn hram sikhterdin minәzhat etuinin en manyzdy orny Sikhizm XV gasyrda Deli sultandygyndagy Pundzhabta kazirgi Үndistan men Pәkistan zhәne odan kejingi togyz gurudyn iliminen bastau alady Sikhizmdegi negizgi ugym senu Ol oz kezeginde bir kudaj kasietti simvoly arkyly korinis tabady Sikhizmnin dәstүrleri men ilimderi Pundzhab tarihy kogamy men mәdenietimen tike bajlanysty Sikhizm senushilerin sikhter tәlimger dep atajdy Әlem bojynsha sikhterdin sany 27 million adamdy kurajdy DerekkozderVir Sanghvi Rude Travel Down The Sages Michaels 2004 p 33 Max Muller The Upanishads Part 1 Oxford University Press page LXXXVI footnote 1 Derekkoz katesi web dep atalgan derekkoz tobynda lt ref gt tegi bar birak tiisti lt references group web gt tegi tabylmady nemese lt ref gt zhabu tegin kazhet etedi